„A PR is a történetmesélésről szól” 

– Ami a Cserdi-sztoriból kimaradt

Nem volt könnyű helyzetben a kormányközeli hirado.hu-n megjelent, „Bogdán László: a cigányoknak Tamás bátya, a magyaroknak Luther King” c. cikk szerzőpárosa. Elvégre Bogdán mégiscsak a jobboldali kormány közmunka programját vitte és népszerűsítette, a kormánytól kapott pénzt használta. Mégiscsak Bayer Zsolt egyik favoritja volt, miközben a jobboldal kedvenc mantráját hajtogatta a munka alapú társadalomról és a rendpártiságról.  

Másrészt kétségtelenül a magát gyakran baloldalinak nevező, valójában nagyon is neoliberális, a jobboldallal gyakran összekacsintó ellenzék sztárja lett. Emlékezzünk Gyurcsány Ferenc Út a munkához programjára (mindez a monoki polgármester ámokfutásának árnyékában), vagy tervére a családi pótlék rendszerének átalakításával kapcsolatban.

A problémát végül egy huszárvágással oldották meg a szerzők: a valójában (ahogy azt látni fogjuk) nagyon is konzekvens Bogdán-életutat mintegy kettévágva, azt egy ön-azonos, illetve egy későbbi, az ellenzéki nyomásnak engedő pályára osztották. Miközben kihagytak számos fontos momentumot.

Bogdán László a 24.hu-n, 2015

Az életút története

Arra ugyan kitér a szerzőpáros, hogy Bogdán László egymással ellentétes nyilatkozatokat tesz saját gyermekkoráról, de mellőzik a konkrétumokat, és betudják azt a szülők, nagyszülők történeteinek „elsajátításával”.

Holott az élettörténet a sajtófigyelem és a népszerűség növekedésével kerekedik, formálódik.

2010-ben a Rieder’s Digest „Az év hősei 2009” c. írásában ez olvasható az 1974-es születésű Bogdánról:

„Bogdán László szemléletesen mesél gyerekkoráról. Arról az életről, amely Pécsett oly sok gyereknek kijutott. Az édesapja bányászként dolgozott, édesanyja négy fiát látta el nap mint nap. (…). A polgármester a legboldogabb gyerekkori nyarait mindig itt Cserdiben, nagyszüleinél töltötte, ez a falu jelentette neki a szabadságot és a védelmet. Aztán a szülei végül úgy döntöttek, hogy ideköltöznek. - Felszámoltuk pécsi életünket, és 1992-ben visszatértünk oda, ahonnan indultunk. Én még középiskolás voltam, de soha nem éreztem, hogy bármiből is kimaradnék, mert itt lakunk. Sőt!”

2013-ban, a Heteknek („Cigány vagyok, követnek a biztonsági őrök”) ezt nyilatkozza:

„Pécsen születtem, de itt nőttem fel, Cserdiben.”

2015-ben, a 24.hu cikkében („Van már elég díszcigány ebben az országban”) pedig ez olvasható:

Bogdán László most a Belvárosi Szabadegyetemen mesélt (…) például önmagáról.

- (…). Három általános iskolám van, ezzel próbálok ellavírozni az élet egyszerűségében. (…) Tizenhárom évesen lett meg az első cipőm. Sokat éheztem.”

Ezzel a három általános sztorival ródsóztatta azután őt országszerte a Mérő László-féle Tudományos Stand Up-projekt, „Csak egy cigány” címmel.

Az eredmények története

Az életúthoz hasonlóan kerekednek azonban idővel Bogdánnak a cserdiek megrendszabályozásában elért „eredményei” is.

2012-ben ezt nyilatkozza a Heteknek („A roma-magyar kapcsolat újraértelmezése”):

„2005-ben 170 betörésünk volt, ma az a probléma, ha elvisznek egy fürt szőlőt".”

2013-ban, a hírhedt Köcsögmentesítő program elindításának évében már ez olvasható ugyanitt („Cigány vagyok, követnek a biztonsági őrök”):

„Ön 2006 óta polgármester. Korábban évente 200-300 bűncselekmény történt a faluban évente, mostanában, ha három van, már haragszanak önre. Hogy csinálta?  

- Elsőször is szembesíteni kellett az embereket a cselekedeteik következményeivel (…).”

Csakhogy a szám nem állt meg itt.

2017.  M. Kiss Csaba, „Boldogságkönyv”:

 „Ebből is látszik, hogy az én kis falum, Cserdi, akkoriban elég kemény helynek számított. A jobb érzésű emberek messze elkerülték. 2006 előtt évi átlagban hatszáz bűncselekmény történt (…)"

Egy 400 fős településen. És senkiben még csak fel sem merült a gyanú.

Na de mit mondanak a hivatalos adatok?

A statisztikai adatok szerint Cserdiben a legrosszabb évben is mindössze 50 ismertté vált bűncselekmény történt. Ha azt nézzük, hogy a Gallup Europe szerint Magyarországon ebben az időszakban minden tíz bűncselekmény közül csak nyolcat jelentettek a rendőrségen, akkor is 100 alatt lehetett a valós szám. A „ma már csak három" sem helytálló, mert ennél viszont több volt az ismertté vált bűncselekmények száma az említett évben. 

Ismertté vált bűncselekmények száma Cserdiben: 2oo6 - 50; 2oo7 - 26; 2oo8 - 28; 2oo9 - 25; 2o10 - 20; 2o11 - 22; 2o12 - 26;2o13 - 15 - ez az az év, amikor Bogdán háromról beszélt a Heteknek.

Ugyanakkor az is tény, hogy ebben az időszakban egész Baranyában, beleértve a kistelepüléseket is, javult a statisztika, tehát nem Cserdi-specifikusságról van szó. A Baranya megyei rendőrség 2013-as közleményében például ez áll: "a megye 301 települése közül 2011-ben 4-ben, tavaly viszont 10-ben nem követtek el bűncselekményt."

ingatlannet.hu

koronkivul.blog.hu

Cserdi, százezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmények száma:

2012 – 6649,6 eset /százezer fő

2013 – 3759,4 eset /százezer fő

2014 – 2258,5 eset /százezer fő

2015 – 6435 eset /százezer fő

2016 – 4364.6 eset /százezer fő

2017 – 3116.9 eset /százezer fő

 

Cserdi, százezer lakosra jutó regisztrált bűnelkövetők száma: 

2012 – 6649,6 fő

2013 – 3007,5 fő

2014 – 4015,1 fő

2015 – 6177,6 fő

2016 – 3851,1 fő

2017 – 5454,5 fő

https://map.ksh.hu/timea/?locale=hu

Beharangozott projektek története

Tervekből, amelyekkel aztán be lehetett kerülni a médiába, minden évre jutott legalább egy. Ezek nagy része azonban megvalósulatlan maradt.

Csak néhány példa: a cserdi skanzenre Bogdán László 2008-ban nyert 6,4 milliót, a skanzennek 2010-re kellett volna megépülnie.  2010-ben már grandiózus, öko Cigány Kulturális Központ építéséről szólt a fáma, a tervek el is készültek, a projekt azóta sem. A tervező néhány éve ezt írta a projektet bemutató videó alá, hogy: "Cserdi cigány származású polgármesterének az álma. Pályázati pénzekből szeretnék megvalósítani, most egy időre leállt az ügy. "

Sebaj, helyette jött a Lasipe savanyító üzem építésének terve, amiből szintén nem lett semmi.

Majd 2017 végén sikerült 250 millió forintot nyerni „Helyi termék raktár, hűtőház, csomagoló és logisztikai bázis létesítésére” a Baranya megyei önkormányzat pozitív döntésének köszönhetően.  A projekt elkészült, a körülményekre még visszatérünk.

Bogdán elítélésének története

„Bogdán László, Cserdi polgármestere az Elcoteq termelési vezetőjeként dolgozott, mikor 2010-ben vádat emeltek ellene. A cégnél termelési és raktárvezetési feladatokat látott el, RÁ VOLT BÍZVA a raktárban lévő valamennyi árucikk, melyek felett FELÜGYELETET gyakorolt, tárolásukat, kezelésüket látva el – közölte a Pécsi Törvényszék. A bíróság hozzátette: a polgármester 2010 februárjától több mint három hónapon keresztül egy másik vádlottal EGYÜTT az ellenőrzési szabályokat ismerve és annak hiányosságait kihasználva, nagy tételben különböző mobiltelefonokat, alkatrészeket és tartozékokat VITETETT KI a gyár területéről, TULAJDONÍTOTT el. A polgármestert ezért 2014-ben jogerősen, másodfokon sikkasztásért és társtettesként elkövetett sikkasztásért két év börtönre és 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, amit négy év próbaidőre felfüggesztettek.” (pecsma.hu, 2017 október  26.)

Bogdán Lászlót korábban, majd a cikket követően is, többször kérdezték az ítélettel kapcsolatban. Nézzük, hogyan kerekedett ez a történet az évek alatt:

"kirúgtak, hogy loptam, aztán felmentettek" (Tolerancia klub rendezvény - 2015)

"nem tud az ítéletről" (pecsma.hu - 2017. okt. 26.)

"nem követtem el az ellenem felhozott bűnöket" (Egyenesen, hírtv.hu - 2017. nov. 02.)

"általában rólam azt mondják, hogy a nagy átlag cigány bűnözői kategóriába tartozom. Na és akkor mi van? Na és akkor most őszintén, mi van? Képes voltam megváltozni. Nem lopok már többet! Helló. A múltamat meg nem fogom eltagadni. Loptam annyit, talán, amennyit a Lázár vagy bárki más? Nem. Soha. Soha. Egyetlen egy dolgot kell szem előtt tartani, hogy senki nem találkozott ma Jézussal, hogy ítélkezzen felettem, Lázár és Orbán felett." (Márki-Zay fórum - 2018 aug. 18.)

 Egy vezetői attitűd története

Bogdán László népszerűségének két oka volt. Egyes (főleg roma) támogatók azt gondolták, hogy a „Cserdi csodának” köszönhetően pozitív irányban fog változni a romák megítélése a többségi társadalom részéről. (Ami persze nem történt meg, hiszen Bogdán maga is erősítette a rasszista toposzokat, másrészt ő mindig a „kivétel cigány” maradt a többségiek szemében.) A támogatók nagyobb része, leginkább többségi magyarok pedig díjazták a „cigányok megrendszabályozására” tett törekvéseit.

Pedig Bogdán autoriter vezetői hajlamairól egykori, nem roma kollégái is beszámoltak e sorok szerzőjének személyesen, illetve az interneten, kommentek formájában. A kommentezők fészbukos adatlapjai alátámasztották, hogy egykor az Elcoteq-ben dolgoztak.

Csak néhány idézet:

„Dolgoztam vele, soha egy jó szava nem volt senkihez, soha nem volt megelégedve, rabszolgáknak tekintette az embereket!!”

„Én dolgoztam ezzel az emberrel és azt kell mondjam,hogy nem volt kellemes (az Elkoteqben)”

„Én is a Nokiánál dolgoztam, a mérnökségen. Ismertem Bogdánt, többször kért tőlem tanácsot. Amúgy egy törtető kis diktátor volt. Nem tudom ki és miért futtatta. Illetve terjedt egy történet, de mivel nem tudom bizonyítani, nem is írom le.”

A Lasipe (Jóság) története

A svájci és holland tagsággal is rendelkező i-Cap Magyar Kft. 2004-ben alakult. 2008-ban egy taggyűlésen ügyvezetőváltás történt, az új ügyvezető az 1988-as születésű Bányai Gábor lett. A dokumentumot dr. Bányai Péter ügyvéd ellenjegyzi. 2014 nyarán mindkét külföldi tag kikerült a cégből. Helyettük bejegyezték a Romulus Invest Ingatlanhasznosító Kft-t. Ellenjegyző dr. Bányai Péter ügyvéd.

2015-ben érdekes fordulat történt az i-Cap Kft-ben. Kiszállt Bányai Gábor és a Romulus Kft is, a cég neve Lasipe Kft. lett, székhelye Budapestről átkerült Cserdibe. A törölt tagok helyét pedig átvette Bogdán László, Cserdi polgármestere mint ügyvezető, illetve, tagként, a Sárközi Gyula balett-táncos-féle Táncterem Kft.

Dr. Bányai Péter azonban mégsem tűnik el a régi-új cég életéből, hiszen, például, ő ellenjegyzi a sajtóban is beharangozott, a Lasipe Kft. által (a sajtóban: “a falu által”) gyártandó, forgalomba hozandó termékek, így a Lasipe, ill. Romburger márkanevek levédését. Arról, hogy ki is dr. Bányai Péter, az Átlátszó 2011-es cikkében („Frontbarátság egymilliárd fölött: Pártszivattyú a szerencsepénzeken”) olvashatunk részletesen.

A Lasipe brand és cég tehát Bogdán László és Sárközi Gyula közös projektje lesz. Csakhogy a történet balul sült el. Sárközi 2 millió 650 ezer forint kölcsönt adott Bogdánnak közcélra, a pénzzel azonban valami történhetett. Erre utal, hogy Sárközi 2017-ben végrehajtást kér Bogdánra a kölcsönszerződés miatt. Bogdán Cserdi Fő út 66. szám alatti háza pedig „végrehajtás alatt lévő ingatlanként” felkerül a licit.info-ra.

Részlet az árverési hirdetményből, 2017

A Lasipe Kft. tulajdonosa Sárközi Táncterem Kft.-je lesz, Bogdán pedig nem használja többé nyilvánosan a Lasipe kifejezést, csak annak magyar jelentését.

A bántalmazás története

2017 októberében hatalmas média-visszhangot és felháborodást váltott ki Bogdán László állítólagos leköpése, megrugdosása, illetve majdnem-elgázolása. Ezt először azzal hozták összefüggésbe, hogy a polgármester befogadta volna az őcsényi menekülteket. Majd jött az újabb hír: mindez a Roma Parlament vitafóruma után történt, a résztvevők támadhatták meg a polgármestert.

A rendezvényen jelenlévők azonban egyöntetűen cáfolták Bogdán vádjait. Eközben a gójmotoros Mészáros Imre, akivel Bogdán jó barátságot ápolt, a következőket posztolta ki a fészbukra:

„Valaki nagyon hazudik!Ugyanis Bogdán Lászlóval én is beszéltem, de ő nekem a következőket mondta szeptember 11-én. Azok bántották, akikkel üzleti vitába került, nagyon megvezették és több százezer forintja bánta. (…)”.

A média-szereplés története

Bogdán László média-karrierje nem az országos sajtóban kezdődött, hanem a Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs Ellenőrzési és Településfejlesztési Önkormányzati Társulás „Tájoló” c. helyi kiadványában (majd utódjában, a "Tájkép"-ben), a 2000-es évek közepétől . A Társulás fő tevékenysége a veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása, valójában a környékre tervezett atomhulladék-lerakót veszélyeztető lakossági ellenállás megelőzése és az atomenergia népszerűsítése.

A kiadványban két atomenergiát népszerűsítő írás vagy program között jelentek meg helyi hírek a településekről. A társulási tagság nem kevés pénzt jelent a településeknek, köztük Cserdinek - a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft közreműködésével, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból a kezdetektől kapnak támogatást, amelyből fejleszteni tudnak. A polgármestereket, köztük Bogdánt, különböző tanulmányutakra vitték, Bátaapátitól Karlovy Vary-n át Finnországig.

Bogdán polgármester elődje a Társulásról, Tájkép, 2016

Az RHK Kft. már 2013-ban „évi 30 milliárd forinttal gazdálkodó céggé nőtte ki magát.”Ebben az évben a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban 223,3 milliárd forint állt rendelkezésre. Az alap legnagyobb befizetője a Paksi Atomerőmű:

„A paksi atomerőmű nyolc éve átlátható, kiszámítható rendszert hozott létre, hogy segítse a befogadó településeken a település-, térség- és gazdaságfejlesztést. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. jelenlegi és korábbi területfejlesztési alapítványa teszi lehetővé, hogy a támogatott térségek pályázati keretek között jussanak forrásokhoz. (…). Csodát tudtunk művelni ennek segítségével – ezt Szabó Zsolt Ordas polgármestere, egyben a Református Egyházközség gondnoka mondta egy korábbi, a parókia felújítására nyert összegről. (…) Cserdi polgármestere, Bogdán László azt mondta, számára az a legfontosabb, hogy a Cigány Kultúrközpont terveinek elkészítéséhez kaptak támogatást." (2013.  rhk.hu)

Látogatás Bátaapátiba, 2012 (balra Bogdán László)

 A Tájolót  a Noguchi Porter Novelli adta ki. A PR cég nem kispályás a területen. Az, hogy a helyi közösség profin megírt helyi híreket kap profin propagált, atomenergiát fetisizáló környezetben, jelzi a hulladéklerakó projekt komolyságát és tétjét. A lakók attitűdjének változásait rendszeres közvélemény-kutatásokkal szondáztatják. Nem kizárt, hogy a PR cégnek köze lehet Bogdán országos felfuttatásához is. Az akkoriban épp trendi motívumok (önellátás, adományozás), akárcsak a médiahack (köcsögmentesítés) ugyanis szintén profi szakmai hátteret sugall.

És hát ahogy az egyik munkatárs fogalmaz a Noguchi 2018-as önreklám-videójában:

„Maga a PR is a történetmesélésről szól”….

A C1 logisztikai bázis története 

A C1 logisztikai bázisról Nagy Simon, a Fűszerparadicsom Kft. tagja beszélt a Klubrádióban a leendő csomagolóüzem vezetőjeként. Nagy azonban nem lehet túl kompetens a témában, azt állította például, hogy korábban „nagyon sok”, „évi 120 körüli” közmunkás dolgozott a faluban.

A hivatalos adatok (és a korábbi nyilatkozatok) szerint azonban a csúcson, 2016-ban is csak 79 embert foglalkoztattak közmunka keretében, ebből 43 dolgozott a mezőgazdaságban (startmunka mintaprogram).

Az tény, hogy a közmunkások száma az idei évben radikálisan lecsökkent, ugyanakkor megugrott a regisztrált álláskeresők száma.

Közfoglalkoztatottak átlagos létszáma Cserdiben

Nagy Simon nyilatkozata és személye azonban több kérdést is felvet.

Érthetetlen, hogy egy 100 százalékban (uniós) közpénzből felépült, önellátásra szánt kistelepülési létesítményt végül hogyan kaphatott meg bérlőként egy fővárosi magánvállalkozás.

Az is érthetetlen, hogy az eredetileg a Cserdi/cigány brand népszerűsítésére létrejött üzemben ezt a magánvállalkozást mi akadályozta abban, hogy elvégezze ezt a népszerűsítő tevékenységet. („Magas színvonalon jó minőségű termékeket állítunk elő, amit minden magyar állampolgár megvehet a boltokban, és talán nem is tudja, hogy ezek Cserdiben készülnek.” – nyilatkozta Nagy.) Pláne, mert a magánvállalkozás 10 millió forint közpénzt nyert arra, hogy munkahelyeket teremtsen Cserdiben.

Az már csak hab a tortán, hogy mind Nagy, mind vállalkozó társa tevékenyen részt vesznek ellenzéki oldalon a politikai életben az LMP, illetve a Párbeszéd-MSZP támogatásával – na nem Cserdiben, hanem a fővárosban, illetve Pest megyében.

Konklúzió

Nyilván sok még a kérdőjel Bogdán László élete és halála körül. Az azonban nem egyszer kiderült, hogy az autoriter attitűd és a korrupció kéz a kézben járnak. Az ezt összekötő kapocs pedig nem más, mint a gátlástalanság, amely elhiteti velünk: következmények nélkül bármit megtehetünk.

Ezt gondolta másik két autoriter, a rendpártiságban élenjáró polgármester is – az egyik Monokon, a másik Érpatakon. Akik végül nem a rendpártiságukba, hanem az azzal törvényszerűen együttjáró korrupciójukba buktak bele.

Készült: 2020. augusztus 18. 

LJ